Mi a gerincferdülés?
Gerincferdülésen (scoliosis) a gerincoszlop oldalirányú görbületét értjük, melynek következtében a gerinc hátulnézetből „S” alakban látszik. Ezt a csigolyák egymáson való elmozdulása okozza. A csigolya csavarodása következtében a háti szakaszon ún. bordakúp, az ágyéki szakaszon ágyéki púp alakul ki. Ez a fajta elváltozás hátfájdalmakat, később akár a test terhelőképességét is befolyásolhatja.
A betegséget kiváltó ok az esetek többségében sajnos ismeretlen, de okozhatja vele született rendellenesség, a végtagok eltérő hosszúsága, ideg-izom problémák. Gyógyításának módja a betegség súlyosságától függ, de szinte minden esetben ajánlott gyógytornászhoz is járni. A gyógytorna előtt érdemes lehet egy szakorvosi véleményt is kérni.
Kiknél alakulhat ki és mi lehet az oka?
Leggyakrabban gyerekeknél alakul ki, lányoknál kétszer gyakoribb, mint a fiúknál. Az oka általában a rossz testtartás, a gyenge hátizomzat miatt, vagy a serdülőkori növekedés során a mozgásszegény életmód következtében az izomzat nem ugyanolyan mértékben fejlődik ahogyan a csigolyák és csontok növekednek. A háti-ágyéki gerinc átmeneténél alakul ki az esetek 90%-ban a gerinc elferdülése.
Felnőtt korban a kiváltó ok lehet még valamilyen genetikai rendellenesség, sérült izomzat, vagy csontelváltozás. Ha a betegség diagnosztizálva van, minél hamarabb el kell kezdeni a kezelést.
A betegség tünetei
A tünetek a gerincferdülés súlyosságától függenek, melyet a normális gerincgörbülettől való eltérés fokával mérnek.
Leggyakoribb panaszok:
- a hát fájlalása, esetleges zsibbadása (súlyos esetben)
- bal, vagy jobb oldali csípő, illetve váll magasabban helyezkedik el
- fizikai terhelhetőség csökkenése
- gerinc "S" alakú görbülete hátulnézetből
Gerincferdülés típusai
Alapvetően két fajtát különböztetünk meg, funkcionális és strukturális scoliosist.
Funkcionális scoliosisról (gerincferdülésről) beszélünk abban az esetben, amikor nem történik a gerincen háromdimenziós elváltozás, vagyis az oldalirányú elhajláshoz nem tartozik torzió a csigolyák nem fordultak el. Ez a típus gyakran jelentkezik iskolás gyermekeknél, a nehéz iskolatáska, vagy a rossz testtartás miatt. Kialakulásának további oka lehet még a medence ferde állása. Aktív izomerővel jól korrigálható a görbület. Ha nem kezelik időben és a funkcionális scoliosis oka hosszan fennáll, súlyosbodhat és a csigolyák elfordulhatnak, melynek következtében kialakul a strukturális scoliosis.
Strukturális scoliosisról akkor beszélünk, amikor a görbület megjelenésének időpontjától kezdve fennáll a csigolyák elmozdulása. Általában a csontérés előtt alakul ki 10-12 éves korban. Ennek két fajtája van, ismert és ismeretlen eredetű, sajnos az esetek többségében utóbbi a gyakoribb. Strukturális gerincferdülés esetén a tér mindhárom síkjában létrejönnek elváltozások. Tehát nem csak frontális síkban görbül oldalra a gerinc, hanem horizontálisan is csavarodik valamint nyílirányú síkban homorodik. Emiatt láthatóvá is válik a betegség előrehajló testhelyzetben is. Jellemző tulajdonsága, hogy a folyamatosan, ált. a növekedési szakaszokban hajlamos a rosszabbodásra és később súlyos szövődményei lehetnek. Éppen ezért ajánlott minél hamarabb elkezdeni a kezelést.
Hogyan kezelhető?
Bármelyik típusáról is beszéljünk a gyógytorna elengedhetetlen! Enyhébb gerincferdülés esetén a hát gyógytorna mellett ajánlott sport az úszás, hiszen ez a sport nem terheli a gerincet és az ízületeket, a sérülés veszélye a legkevesebb. Az úszás jó hatással van szinte bármilyen gerincproblémára, hiszen szimmetrikusan erősíti a hátizmokat.
Gyógytorna:
Minden esetben nagyon fontos a gyógytorna, mely a törzs izmainak erősítéséből és nyújtógyakorlatokból áll. A gerincmenti izmok megerősödnek, rugalmasabbá válik a gerincoszlop és felszabadul a káros terhelés alól.
Legelterjedtebb módszer a háromdimenzionális Scroth terápia, melynek kifejlesztése az 1900-as évekből a német Katharina Scroth nevéhez fűződik.
A terápia alatt különböző aszimmetrikus helyzetekben a törzsizomzat bizonyos szakaszának működését váltják ki. Háromdimenziós légzéssel pedig a csigolyák csavarodását, az oldalirányú görbületet, valamint a gerincferdüléssel gyakran együtt járó ún. lapos hátat korrigálják. A terápia célja a belső testkép normalizálása és a csökkent működésű tüdőterületek aktivizálása, valamint a hibás gerincferdüléses tartás korrigálása. Eddigi tapasztalatok szerint a terápia elvégzésével hatásos, tartós eredmények érhetők el.
Fűző:
Akkor válik szükségessé a fűző használata, ha a gyógytorna önmagában már nem elegendő, ez általában a 20° feletti görbületeknél jöhet szóba. A fűzőt ortopédtechnikus készíti el. Célja a gerinc bizonyos pontjaira nyomás gyakorlása, mellyel a görbület csökkenthető és megakadályozható a romlás. Hatékonysága nagyban függ a betegtől, hiszen legalább napi 20 órát viselnie kell, ha ez nem így történik az állapot romolhat, és tovább görbülhet a gerinc. A fűzőt 40°-os görbületig ajánlják.
Korrekciós műtét
Abban az esetben, ha a görbület meghaladja az 50°-ot az operáció javasolt. Olyan esetben, ha nem áll fent szív és légzőszervi probléma, orvosi szemszögből nem feltétlen szükséges a műtét, csak ha a beteget zavarja esztétikai szempontból. Korán fellépő gerincferdülés esetén, mely már kisgyermek korban is rosszabbodást mutat, jön szóba korán a műtét lehetősége. A műtét biztonságos, és csak ritkán fordul elő szövődmény.
További hasznos információkat olvashat a gerincferdülésről és egyéb gerinc betegségekről!>>